Egy általam jól eltalált fantázia név. Valóban, Szabina Hollandiában él, s valóban:
Hollandia létezik.
Különféle technikák:
Fát, üveget foglaltunk be ezüstbe, mind hagyományos ötvös módszerrel, mind Art Clay alapanyaggal.
www.glass-design.hu/esemenyek.html
Különféle, általam ismeretlen
hölgyek
lepik el a bejegyzést, de
engem ez nem zavar.
Nézz utánuk, ha folyik elegendő internet,
s idő is van
rengeteg!
Míg vársz, hogy megjöjjön a kellő mennyiségű idő:
Egy kis szellemi táplálék, s járjon a kéz,
tüsténkedjünk, settenkedjünk:
A színeket tudatosan átalakítottam, ez ebben a szellemi munka.
Tessék, tessék szerelni ma!
A szerelem a tetőfokára hág.
Döglött asszonyok hevernek versekben:
Lélektan
Szakvélemény egy volt gimnazistától:
Verselemzés
Eredeti mű:
"Muszáj bevallanom, herélt zsivány
Vagyok egy döglött asszonynak gerezdjén,
Amint azt mondanám neki, eredj vén,
Kicsorbítja az élem és kihány.
Taszít magától, lelkemet eresztvén,
Mutatja, húzzak messzire – Irány!
Korántse vagy igazhitű keresztény,
Egyéb más téren is csupán silány!
Végignézem, miként a szíved poshad,
Bocsássa meg édes szülő tanyád,
S amíg a gondolataidba’ koslat
Az érzéseid legmélyébe nyúlva,
Kikaparják a fájdalmat a nyurga
Lányok, jobban megnézve, csak banyák."
Lehetne a cím:
A kapcsolat még menthető?
Elemzése:
A helyzet József Attila-i, s a szavak cseppet sem olyan kemények.
Azt gondolom, hogy jó volna tisztázni:
egy fiktív világról van szó.
Amiben hasonlíthat a valóságra, az az, hogy
Súlyos hibának én inkább azt tartom, hogy az emberek nem tudnak "versül".
Ugyanis forma ide vagy oda (idézve a szerző nem kevésbé igényes saját
filmjéről szóló előadását), a tartalomban semmi olyan nincs, ami nem lenne törvényszerű,
mondhatni logikus:
"Korántse vagy igazhitű keresztény". Gondol itt a szerző az alapvető keresztény
értékekre, s mivel nincsenek (a két ember, férfi-nő, férj-feleség) egy gondolati síkon és szerethetőnek
nem mondható emberről van szó, aki patika mérlegen (van ilyen!)
méricskéli, hogy mennyit ér a kapcsolat, ha költői, ha nem
én bizony kimondom:
az a kapcsolat akkor kukába való!
Van az a mérhetetlen szeretet, ami a holtpontokon
átlendíti, ha viharos a kapcsolat, vagy szigorú egyik vagy
másik fél, vagy mindkettő egyszerre.
"Az érzéseid legmélyébe nyúlva,
Kikaparják a fájdalmat a nyurga
Lányok, jobban megnézve, csak banyák."
Vershelyzet: a költői én vígasztalódik máshol,
s azt veszi észre (a korábbi kapcsolatától keserűen),
Hogy végül ugyanolyan lelketlen embereket talál:
kívül szép, de belül semmi tartalom attitűddel.
Itt ki kell egészítenem a tartalom részt:
az egymásra odafigyelés időnként
nem kerülhető el. Teljesen automatán
ritkán sikerül egy kapcsolat.
Időnként egyeztetni érdemes a másik
féllel, hogy hangzatos szóval éljek:
mi is a közös nézetük.
Kiderül, hogy végül is: ugyanolyanok, az a banyák kifejezésen
érződik.
Ha szépen nyúl a témához a költői én,
akkor semmiképpen sem laposodik el a
a kapcsolat, tehát megítélésem szerint:
könnyen érthető nőre vágyik a költői én.
Mint kiderül, ő is egy rendkívül bonyolult lélek, s
mikor nem ért szót a hölgyekkel, ők
végül, legutoljára hagyva a keserű észrevételt
banyákká változnak mind a szemében.
Holott, harmatos keblekkel pihegnek,
csak nem lehet lekommunikálni velük
az élet dolgait, nincsenek jelen.
Pontosabban szólva:
nem méláznak el részletkérdéseken.
"Muszáj bevallanom, herélt zsivány
Vagyok egy döglött asszonynak gerezdjén,
Amint azt mondanám neki, eredj vén,
Kicsorbítja az élem és kihány"
Azt kell mondjam, hogy remekül meg van írva:
kíválóan vegyíti az egyszerű magyart és a
kevésbé egyszerű nyelvezetet.
Ami hab a tortán: a döglött, mint kifejezés -
bármilyen szörnyen is hangzik -
teljesen helyénvaló, hiszen a felfokozott
érzelmi állapotban, mikor (hisz ilyenkor,
ilyen helyzetben egy jóravaló, még jólnevelt
ember is enyhén szólva is a Dunának megy
tehát azt kell mondjam, hogyha a formánál tartunk:
igenis van ilyen, hogy fokozás, amit egy kedves
hozzászóló már finoman sejtetett.
Gyorsan hozzáteszem, amire talán kevesen gondolnak:
a döglött itt nem feltétlenül jelent halottat, ha
még emlékszünk ennek a szónak
annak az egyéb jelentésárnyalatára, akkor itt:
inkább fekszik, mint egy döglött macska,
mihaszna, semmirekellő kifejezések
jutnak az ember eszébe, mint rokonértelmű szavak.
2:59
Lélektan
Szakvélemény egy volt gimnazistától:
Verselemzés
Eredeti mű:
"Muszáj bevallanom, herélt zsivány
Vagyok egy döglött asszonynak gerezdjén,
Amint azt mondanám neki, eredj vén,
Kicsorbítja az élem és kihány.
Taszít magától, lelkemet eresztvén,
Mutatja, húzzak messzire – Irány!
Korántse vagy igazhitű keresztény,
Egyéb más téren is csupán silány!
Végignézem, miként a szíved poshad,
Bocsássa meg édes szülő tanyád,
S amíg a gondolataidba’ koslat
Az érzéseid legmélyébe nyúlva,
Kikaparják a fájdalmat a nyurga
Lányok, jobban megnézve, csak banyák."
Lehetne a cím:
A kapcsolat még menthető?
Elemzése:
A helyzet József Attila-i, s a szavak cseppet sem olyan kemények.
Azt gondolom, hogy jó volna tisztázni:
egy fiktív világról van szó.
Amiben hasonlíthat a valóságra, az az, hogy
Súlyos hibának én inkább azt tartom, hogy az emberek nem tudnak "versül".
Ugyanis forma ide vagy oda (idézve a szerző nem kevésbé igényes saját
filmjéről szóló előadását), a tartalomban semmi olyan nincs, ami nem lenne törvényszerű,
mondhatni logikus:
"Korántse vagy igazhitű keresztény". Gondol itt a szerző az alapvető keresztény
értékekre, s mivel nincsenek (a két ember, férfi-nő, férj-feleség) egy gondolati síkon és szerethetőnek
nem mondható emberről van szó, aki patika mérlegen (van ilyen!)
méricskéli, hogy mennyit ér a kapcsolat, ha költői, ha nem
én bizony kimondom:
az a kapcsolat akkor kukába való!
Van az a mérhetetlen szeretet, ami a holtpontokon
átlendíti, ha viharos a kapcsolat, vagy szigorú egyik vagy
másik fél, vagy mindkettő egyszerre.
"Az érzéseid legmélyébe nyúlva,
Kikaparják a fájdalmat a nyurga
Lányok, jobban megnézve, csak banyák."
Vershelyzet: a költői én vígasztalódik máshol,
s azt veszi észre (a korábbi kapcsolatától keserűen),
Hogy végül ugyanolyan lelketlen embereket talál:
kívül szép, de belül semmi tartalom attitűddel.
Itt ki kell egészítenem a tartalom részt:
az egymásra odafigyelés időnként
nem kerülhető el. Teljesen automatán
ritkán sikerül egy kapcsolat.
Időnként egyeztetni érdemes a másik
féllel, hogy hangzatos szóval éljek:
mi is a közös nézetük.
Kiderül, hogy végül is: ugyanolyanok, az a banyák kifejezésen
érződik.
Ha szépen nyúl a témához a költői én,
akkor semmiképpen sem laposodik el a
a kapcsolat, tehát megítélésem szerint:
könnyen érthető nőre vágyik a költői én.
Mint kiderül, ő is egy rendkívül bonyolult lélek, s
mikor nem ért szót a hölgyekkel, ők
végül, legutoljára hagyva a keserű észrevételt
banyákká változnak mind a szemében.
Holott, harmatos keblekkel pihegnek,
csak nem lehet lekommunikálni velük
az élet dolgait, nincsenek jelen.
Pontosabban szólva:
nem méláznak el részletkérdéseken.
"Muszáj bevallanom, herélt zsivány
Vagyok egy döglött asszonynak gerezdjén,
Amint azt mondanám neki, eredj vén,
Kicsorbítja az élem és kihány"
Azt kell mondjam, hogy remekül meg van írva:
kíválóan vegyíti az egyszerű magyart és a
kevésbé egyszerű nyelvezetet.
Ami hab a tortán: a döglött, mint kifejezés -
bármilyen szörnyen is hangzik -
teljesen helyénvaló, hiszen a felfokozott
érzelmi állapotban, mikor (hisz ilyenkor,
ilyen helyzetben egy jóravaló, még jólnevelt
ember is enyhén szólva is a Dunának megy
tehát azt kell mondjam, hogyha a formánál tartunk:
igenis van ilyen, hogy fokozás, amit egy kedves
hozzászóló már finoman sejtetett.
Gyorsan hozzáteszem, amire talán kevesen gondolnak:
a döglött itt nem feltétlenül jelent halottat, ha
még emlékszünk ennek a szónak
annak az egyéb jelentésárnyalatára, akkor itt:
inkább fekszik, mint egy döglött macska,
mihaszna, semmirekellő kifejezések
jutnak az ember eszébe, mint rokonértelmű szavak.
2:59
Kétszer írtam le, mint Ady.
S, hogy idézzem e remek embert,
ki egy blogbejegyzést ejtett szívemen:
"Űrlények fogják ellepni a Földet, ha
választunk, mégpedig
ahogy."
Sejtelmesen költői voltam.
E remek ember képes színész is lenni:
https://www.youtube.com/watch?v=Z4lGfNnjbh4
Zsoldos Anikó kezét dícséri az operatőri munka,
s Sz. László tündököl, mint színész.
Így működik az élő, eleven
szerethető nő.
Csupa humor.
Szereplők:
Zsoldos Anikó (kapucnis felső)
Sz. László (padon)
Egy fiktív történet egy átlagos napon a fiktív világban.
Hősünk éppen, ebben az átlagos világban,
átlagon felülin teljesít éppen:
NEM CSINÁL SEMMIT!
Ádám pedig, a prózai részben - szintén ebben a fiktív világban -
/a verselemzésben/
MEGCSINÁL MINDENT.
Tulajdonképpen érthető, hogy egy MINDEN nagyobb
visszhangot kelt, mint egy
SEMMI.
Mert a semmi mégis csak semmi.
Mármint?
Hát, a semmi.
15:46
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése