2018. július 31., kedd

"Érdekes annak a lánynak a története, akit a szerelem tett először érzékennyé az illatok iránt. Ez sok rejtelmes és mély dologgal függ össze." (Babits Mihály Nyugat 1909. 18. sz.)






2018. július 30., hétfő

Hont Pál vezeti a zenei blokkot.
Volt szerencsém látni, ahogy a TÁP Színházban
remekül improvizálta a zongoristát.
Volt benne könnyedség, volt benne báj.

Olyan könnyű és szép út ez, melyen érdemes járni.
11:41



Mélyen Tisztelt YouTube!

Újabb remeket találtunk rajtad, újabb értéket fedeztünk fel benned.
Tulajdonképpen, korai DJ-k lehettek ilyenek. Egy friss, üde 
hegedű mix, vagy egy fúga, itt-ott egy fagott.

Könnyű és eleven hárfákkal fűszerezett, émelyítő zene.
Édes, kis semmittevés a túlhajszolt elménknek.

Szorongás elleni természetes, gyógyszernek nem
minősülő, gyógyhatású készítmény.

Remek, remek, remek!

11:46

Coboly

<iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/4codOyuTe10" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen></iframe>




1. Ludwig Van Beethoven: V.Sors szimfónia 
2. Johannes Brahms: V.Magyar tánc 
3. Johann Sebastian Bach: Toccata és fúga 
4. Erkel Ferenc: (Hunyadi László) Palotás 
5. Georges Bizet: (Carmen) Előjáték 
6. Pjotr Iljics Csajkovszkíj: Hattyúk tava-Szvít 
7. Johann Strauss: Trich Trach polka 
8. Wolfgang Amadeus Mozart: Kis éji zene. 1.tétel 
9. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkíj: Pictures At An Exhibition-Promenade 
10. Carl Maria Von Weber: (A bűvös vadász) Vadászok kara 
11. Maurice Ravel: Bolero 
12. Gioachino Rossini: (A Sevillai borbély) Figaro belépője 
13. Hector Berlioz: Rákóczi induló 
14. Wolfgang Amadeus Mozart: G-Moll szimfónia. 1.tétel 
15. Liszt Ferenc: Szerelmi álmok 
16. Ifj.Lehár Ferenc: Kuruc induló 
17. Felix Mendelssohn-Bartholdy: (Szentivánéji álom) Nászinduló 
18. Luigi Boccherini: Menüett 
19. Aram Hacsaturján: Kardtánc 
20. Johann Strauss: Kék Duna keringő 
21. Jacques Offenbach: Can Can 
22. George Gershwin: Kék rapszódia 
23. Erkel Ferenc: (Hunyadi László) Mi rémületes zaj-Meghalt a cselszövő 
24. Johannes Brahms: VI.Magyar tánc 
25. Johann Sebastian Bach: H-Moll szvít: Badinerie 
26. Franz Schubert: Katonainduló 
27. Wolfgang Amadeus Mozart: (Varázsfuvola) Sarastro áriája 
28. Pjotr Iljics Csajkovszkíj: Diótörő 
29. Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr zongoraszonáta. 3.tétel 
30. Erkel Ferenc: (Bánk Bán) Bordal 
31. Ludwig Van Beethoven: Für Elise 
32. Pjotr Iljics Csajkovszkíj: Piano concerto No.1. in b flat minor 
33. Erkel Ferenc: (Bánk Bán) Hazám hazám 
34. Pjotr Iljics Csajkovszkíj: Diótörő 
35. Antonio Vivaldi: (Négy évszak) Tavasz 1. 
36. Ludwig Van Beethoven: Török induló 
37. Wolfgang Amadeus Mozart: (Kis éji zene) 4.tétel 
38. Gioachino Rossini: (Tell Vilmos) Nyitány 
39. Bedrich Smetana: Moldva 
40. Johann Strauss: Radetzky induló

Egy kis könnyűzenével érdemes leöblíteni, de ebben is
voltak könnyűzenei motívumok.

Mai, friss:

B. T.:
Seven Point Formula For Financial Freedom
1. Begin to think positively about money
2. Rewrite your major goals about money
3. Plan every day in advance

Lektorálta: Coboly

Eredeti:

 Rewrite your major goals for financial freedom.

Geometry formula sheet

Punctuation Grammar and Writing Poster For Home, Office or Classroom. Typography Art Print
Math Symbols Poster For Home, Office or Classroom. Mathematics Typography Art Print


2018. július 29., vasárnap

I. Milyen a blog?

A 26. bejegyzésnél véget ér. Seneca egyik gondolata egy korábbi bejegyzésben látható.

Orchestre de Paris fényképe.

Nagyon szép hárfákkal lehet együtt.
Lehet külön is, de akkor

Szóval, egy újabb bejegyzés a szeretett, a hőn szeretett HÁRFA.




II.

„Világos, tiszta, szép emlékként marad meg bennem ez a nap egész életemen át. Mintegy távolról, halkan csengnek még fülembe Mozart muzsikájának varázshangjai. Így vésődnek be lelkünkbe ezek a szépséges nyomok, melyeket sem idő, sem körülmények nem mosnak el soha, és amelyek jótékonyan hatják majd át meg át egész hátralévő életünket, hőn óhajtott tiszta, világos, szép formát mutatva nekünk e földi lét sötét homályában. Ó, Mozart, halhatatlan Mozart – egy tisztább, jobb, boldogabb életnek mily sok, mily végtelenül sok örökké megmaradó nyomát vésted be muzsikáddal mindnyájunk lelkébe!”(Franz Schubert)





Idézetek Mozartról


„Mozart a filozófia szempontjából még megdöbbentőbb jelenség, mint amikor fenséges művek alkotójaként vizsgáljuk. Soha nem mutatta meg a véletlen egyetlen zseniális embernek a lelkét sem ilyen pőrén. A test a lehető legkevesebbet számított ebben a meghökkentő együttesben, amit Mozartnak hívtak…”
(Stendhal)
„Mozart öröksége van olyan jó mentség az emberiség létére, mint bármi más, amit felhozhatnánk, és talán halvány reményt is kínál a túlélésünkre.”
(Robbins Landon)
„Világos, tiszta, szép emlékként marad meg bennem ez a nap egész életemen át. Mintegy távolról, halkan csengnek még fülembe Mozart muzsikájának varázshangjai. Így vésődnek be lelkünkbe ezek a szépséges nyomok, melyeket sem idő, sem körülmények nem mosnak el soha, és amelyek jótékonyan hatják majd át meg át egész hátralévő életünket, hőn óhajtott tiszta, világos, szép formát mutatva nekünk e földi lét sötét homályában. Ó, Mozart, halhatatlan Mozart – egy tisztább, jobb, boldogabb életnek mily sok, mily végtelenül sok örökké megmaradó nyomát vésted be muzsikáddal mindnyájunk lelkébe!”
(Franz Schubert)
„Ha Mozart vidám is, azért mindig nemes marad; nem bonviván ő, nem csillogó epikureus, mint Rossini: nem gúnyolja az érzelmeit, nem elégszik meg a közönséges könnyedséggel; vidámságában fenséges finomság van; szakaszonként éri el, mert a lelke hajlékony, és mert a nagy művészből, akár a tökéletes hangszerből, egyetlen húr sem hiányzik. De a lényege a tökéletes és boldog szépség abszolút szerelme.”
(Hippolyte Taine)
„Mozart jókedve: tartós jókedv. Mozart jókedve derűs, zenéjének nyelve olyan, mint egy csendes gondolat; egyszerűsége maga a tisztaság, kristályos tisztaság; minden érzelem játszik benne, mennyei átalakításban. »A mértékletesség abból áll, hogy meghatódunk, mint az angyalok.« (Joubert). Mozartra kell gondolnunk, hogy ezt igazán megértsük.”
(André Gide)
„Mozart istenhívővé nevel – sokkalta inkább, mint a templomba járás –, hiszen csak nem lehet véletlen, hogy egy ilyen tünemény érkezett erre a világra, majd harminchat év után eltávozik onnét, bámulatos számban hagyva maga után a páratlan mesterműveket.”
(Solti György)
„Hiszek Istenben, Mozartban és Beethovenben.”
(Richard Wagner)
„Rendezőként számomra a mennyország az lenne, ahol az örökkévalóságig próbálhatnám Mozart operáit.”
(Peter Hall)
„Hallani Mozart muzsikáját olyan, mintha valami jócselekedetet vinne végbe az ember. Nehéz pontosan meghatározni, hogy miben is rejlik ez a jó befolyás, de jótékonyságában nem kételkedhetünk – minél inkább korosodom, és minél jobban megismerem őt, annál inkább szeretem magát a zenét.”
(Csajkovszkij)
„A varázsfuvola Mozart szellemi végrendelete.”
(Bruno Walter)
„…Mozart nem szerette az üvöltözést, a vokális szertelenséget. Éppen ellenkezőleg, Mozartot tartással kell énekelni, bájjal és visszafogottan, alázattal és egyszerűen. És olyan fegyelmezetten kell készülni rá, mint a Spanyol Lovasiskolában. Még és még. És együtt.”
(Irmgard Seefried)
„Az én egyházam zenéje.”
(Georges Bernard Shaw)

Idén ismét összegyűlik a szakma Magyarország legnagyobb és legrégebbi mezőgépkiállításán. A nagy hagyományokkal rendelkező 31. Bábolnai Gazdanapok a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokon szeptember 5-8. között várja idén az érdeklődőket – nem csak a szakmabelieket.


JELENTKEZÉSI LAP
babolna@magyarmezogazdasag.hu
http://www.babolnaigazdanapok.hu/kiallitoi-tajekoztato/


2018. július 28., szombat

...eljutni oda, ahol nincsenek szavak. Coboly



WRITTEN BY: 
britannica

Alternative Titles: Lucius Annaeus Seneca, Seneca the Younger
Seneca, in full Lucius Annaeus Seneca, byname Seneca the Younger, (born c. 4 BCE, Corduba (now Córdoba), Spain—died 65 CE, Rome [Italy]), Roman philosopher, statesman, orator, and tragedian. He was Rome’s leading intellectual figure in the mid-1st century CE and was virtual ruler with his friends of the Roman world between 54 and 62, during the first phase of the emperor Nero’s reign.

Early Life And Family

Seneca was the second son of a wealthy family. His father,Seneca (Seneca the Elder), had been famous in Rome as a teacher of rhetoric. His mother, Helvia, was of excellent character and education. His elder brother was Gallio, who met St. Paul the Apostle in Achaea in 52 CE, and his younger brother was the father of the poet Lucan. An aunt took young Seneca as a boy to Rome, and there he was trained as an orator and educated in philosophy in the school of the Sextii, which blended Stoicism with an ascetic Neo-Pythagoreanism. Seneca’s health suffered, and he went to recuperate in Egypt, where his aunt lived with her husband, the prefect, Gaius Galerius. Returning to Rome about the year 31, he began a career in politics and law. Soon he fell foul of the emperorCaligula, who was deterred from killing him only by the argument that his life was sure to be short.


In 41 the emperor Claudius banished Seneca to Corsica on a charge of adultery with the princess Julia Livilla, the emperor’s niece. In that uncongenial milieu he studied natural science and philosophy and wrote the three treatises entitledConsolationes (Consolations). The influence of Julia Agrippina, the emperor’s wife, had him recalled to Rome in 49. He became praetor in 50, married Pompeia Paulina, a wealthy woman, built up a powerful group of friends, including the newprefect of the guard, Sextus Afranius Burrus, and became tutor to the future emperor Nero.
The murder of Claudius in 54 pushed Seneca and Burrus to the top. Their friends held the great army commands on the German and Parthian frontiers. Nero’s first public speech, drafted by Seneca, promised liberty for the Senate and an end to the influence of freedmen and women. Agrippina, Nero’s mother, was resolved that her influence should continue, and there were other powerful enemies. But Seneca and Burrus, although provincials from Spain and Gaul, understood the problems of the Roman world. They introduced fiscal and judicial reforms and fostered a more humane attitude toward slaves. Their nominee Corbulo defeated the Parthians; in Britain a more enlightened administration followed the quashing of Queen Boudicca’s rebellion.

But, as the historian Tacitus said, “Nothing in human affairs is more unstable and precarious than power unsupported by its own strength.” Seneca and Burrus were a tyrant’s favourites. In 59 they had to condone—or to contrive—the murder of Agrippina. When Burrus died in 62, Seneca knew that he could not go on. He withdrew from public life, and in his remaining years he wrote some of his best philosophical works. In 65 Seneca’s enemies denounced him as having been a party to the conspiracy of Piso to murder Nero. Ordered to commitsuicide, he met death with fortitude and composure.

Philosophical Works And Tragedies

The Apocolocyntosis divi Claudii (Pumpkinification of the Divine Claudius) stands apart from the rest of Seneca’s surviving works. A political skit, witty and unscrupulous, it has as its theme the deification—or “pumpkinification”—of the emperor. The rest divide into philosophical works and the tragedies. The former expound an eclectic version of middle Stoicism, adapted for the Roman market by Panaetius of Rhodes (2nd century BCE) and developed by his compatriotPoseidonius in the 1st century BCE. Poseidonius lies behind the books on natural science, Naturales quaestiones (Natural Questions), where lofty generalities on the investigation of nature are offset by a jejune exposition of the facts. Of the ConsolationesAd Marciam (To Marcia) consoles a lady on the loss of a son; Ad Helviam matrem (To Mother Helvia), Seneca’s mother on his exile; and Ad Polybium (To Polybius), a powerful freedman on the loss of a son but with a sycophantic plea for recall from Corsica. The De ira (On Anger) deals at length with the passion, its consequences, and control. The De clementia(On Mercy), an exhortatory address to Nero, commends mercy as the sovereign quality for a Roman emperor. De tranquillitate animi (On Mental Tranquility), De constantia sapientis (On the Steadfastness of the Wise Man), De vita beata (On the Happy Life), and De otio (On Leisure) consider various aspects of the life and qualities of the Stoic philosopher. De beneficiis (On Favours) is a diffuse treatment of benefits as seen by giver and recipient. De brevitate vitae (On the Brevity of Life) demonstrates that the human span is long enough if time is properly employed—which it seldom is. Best written and most compelling are the Ad Lucilium epistulae morales (Moral Letters to Lucilius). Those 124 brilliant essays treat a range ofmoral problems not easily reduced to a single formula.

Of the 10 “Senecan” tragediesOctavia is certainly, andHercules Oetaeus is probably, spurious. The others handle familiar Greek tragic themes, with some originality of detail. Attempts to arrange them as a schematic treatment of Stoic “vices” seem too subtle. Intended for play readings rather than public presentation, the pitch is a high monotone, emphasizing the lurid and the supernatural. There are impressive set speeches and choral passages, but the characters are static, and they rant. The principal representatives of classical tragedy known to the Renaissanceworld, these plays had a great influence, notably in England.William Shakespeare’s Titus AndronicusJohn Webster’s The Duchess of Malfi, and Cyril Tourneur’s Revengers Tragaedie, with their ghosts, witches, cruel tyrants, and dominant theme of vengeance, are the progeny of Seneca’s tragedies.

Stature And Influence

Hostile propaganda pursued Seneca’s memory. Quintilian, the 1st-century-CE rhetorician, criticized his educational influence;Tacitus was ambivalent on Seneca’s place in history. But his views on monarchy and its duties contributed to the humane and liberal temper of the age of the first two Antonines (Antoninus Pius and Marcus Aurelius; 138–180 CE). Meanwhile, the spread of Stoicism kept his philosophy alive, and new horizons opened when it was found to have Christian affinities. There was a belief that he knew St. Paul, and a spurious collection of letters substantiated it. Studied by St. Augustineand St. Jerome, Seneca’s works consoled the Christian philosopher Boethius in prison. His thought was a component of the Latin culture of the Middle Ages, often filtered through anthologies. Known to DanteChaucer, and Petrarch, his moral treatises were edited by Erasmus; the first complete English translation appeared in 1614.
In the 16th to 18th century, Senecan prose, in content and style, served the vernacular literatures as a model for essays, sermons, and moralizing. John CalvinMontaigne, and Jean-Jacques Rousseau are instances. As the first of “Spanish” thinkers, he had an influence in Spain that was always powerful. Nineteenth-century specialization brought him under fire from philosophers, scientists, historians, and students of literature. But interest aroused by the bimillenary commemorations of his death in Spain in 1965 and later scholarly work heralded a Senecan revival starting in the last decades of the 20th century. In his 40 surviving books, the thoughts of a versatile but unoriginal mind are expressed and amplified by the resources of an individual style.
Donald Reynolds Dudley


MORE ABOUT Seneca

22 REFERENCES FOUND IN BRITANNICA ARTICLES

Assorted References

    association with